4.rész: A buli 1. része

Gondoltam fel hívom Leát. Ő is mindig felszokott hívni reggel, ha alszok, ha nem. Most akkor én is ;)
Kicsöng..kicsöng..kicsöng... és felvette Lea.
-Sziaa! Mizu? Ugye nem aludtál?
-Szia! Semmise. Dehogy, már 5kor fent voltam :D
-Akkor jó. : ) Én már nagyon várom a buliiiiiiit *-*
-És te mikor keltél? Éniiiiiis *-*
-7-kor.
Még beszélgettünk kicsit, kérdezgettünk egymástól. Kb 9 óráig beszélgettünk.
-Nah én most megyeek, mert felkelt Bence és anyuék nincsenek itthon :( :@
-Oké. Sziaa.
-Sziaa.
Én is lejöttem a szobámból szép lassan. Láttam már, hogy Bence ott ül a széken. Amikor leértem már abba a pillanatba belém is kötött:
-Nem tudnál gyorsabban jönni azon a lépcsőőn??? Éhes vagyok!
Szeretem a tesómat meg minden. De akkor viszont nagyon-nagyon utálom amikor belém köt és adja az utasításokat.
-Neked is jóreggelt! -mondtam nyugodtan - Képzeld nem tudok, mert nem sietek sehova. Csinálok neked kaját.
- ... Hát még szerencse... -mondta
Csináltam neki gyorsan müzlit és felmentem a szobámba. Megnézegettem még1-szer a ruhámat. Nagyon tetszett *-* Aztán lefeküdtem az ágyba még egy kicsit. De nem aludtam és nem is pihentem. Totál nem voltam fáradt. Felhúztam az órámat 10-re, hogy akkor átöltözök, de nem a bulis ruhámba, hanem egy ilyen iskolásba és elmentem az egyik osztálytársamhoz aki az én utcámba lakott. Neve: Noémi. 5 perc alatt oda is értem. Nem siettem. Anyuja nyitotta az ajtót és megkérdeztem, hogy otthon van-e. Otthon volt, csak éppen öltözött.
-Gyere be addig Sophie. Kérsz valamit? -kérdezte anyuja
-Köszönöm, nem kérek semmit.
Lejött utánna Noémi és felrángatott szó szerint a szobájába. Arra volt kíváncsi, hogy milyen a ruhája.
-De széép *-* -mondtam neki
-Kösziii :) -mondta
A ruhája pedig így nézett ki:

Elbeszélgettük az időt azzal, hogy mennyire várjuk a bulit, meg ilyesmik. 2 óra volt.
-Huu, bocsi Noémi, de nekem most mennem kell -mondtam
-Oké, semmi bajj -mondta
Hazamentem és anyuék már otthon voltak. Kicsit le voltam cseszve, hogy miért hagytam otthon egyedül Bencét, de nem lett semmi baja. Megettem az ebédemet. Gyorsan felmentem a szobámba, felvettem a ruhámat és mentem a fürdőbe megcsinálni a hajam meg ilyenek. Mire ezekkel készen voltam fél5 volt és leültem kicsit tv-ni. Kopogtak az ajtón, Lea volt az. Ő is már készen volt és kérdezte nem-e megyünk el előbb.
-Tőlem mehetünk -mondtam
-Okéés.
-Elmenteem! Majd 11 óra körül jövök! SZIASZTOK! -kiabáltam
Szépen lassan elgyalogoltunk Leával. Kicsit messze lakott tőlem,de  nem bajj. 16:50-re oda is értünk. Már sokan ott voltak. Dávid ott állt az ajtóba, hogy mindenkit üdvözöljön.
-Sziasztok! Örülök, hogy eljöttetek. Nagyon csinosak vagytok ;) Sophie neked a ruhád jobban tetszik :P
Ilyenkor azt hittem, hogy leáll a szívem, mert jó, mindenkinek mondta, hogy csinos vagy meg ilyenek, de az én ruhámat meg is dicsérte külön. Ennek örültem. Lea arrébb vitt, hogy mondani akar valamit mondani:
-Sophie! Lehet, hogy bejössz Dávidnaak!
-Jajj isteneem Lea. Mert megdicsérte a ruhámat?
-De Sophie. Csak a tiédet. Hallgatózom, hogy kinek mit mondd. De senkinek se ezt: .... a te ruhád jobban tetszik.
-Lehet, de jó lenne, ha szerelmes lenne belém *-*
Elkezdődött a buli, már a zene is sokkal hangosabb volt és már mindenki meg is érkezett. Mi Leával ott táncoltunk amikor egyszer valaki odajött mögém és megkérdezte:
-Akarsz velem táncolni?
Megfordultam és Dávid volt az. A szívem egyre gyorsabban dobogott. De gondoltam, hogyha nyökögök neki, akkor lehet soha többé nem fog elhívni táncolni.
-Persze :)
Elmentünk a DJ-hez és hallottam, hogy Dávid azt mondta:
-Egy lassú számot kérek!
Elvitt a buli közepére és beindult a lassú zene.

3.rész: Bulira készülődés :)

Bocsi, hogy ilyen későn hoztam a 3.részt, csak ugye év vége és sokból feleltünk, írtunk és nem akartam lerontani a jegyemet. Szóval még1-szer bocsi. Remélem tetszeni fog ez a rész. :) Nah jó olvasást. Írjatok kommentet, hogy mikor akarjátok, hogy hozzam a 4.részt :) Sziasztook!


Utána még megtudtuk, hogy holnap 5-kor kezdődik és 11-kor lesz vége. És most elkezdtem beszélgetni Leával.
-Szóval. Először, te hülye vagy. Másodszorra is hülye vagy. Harmadszorra, te hogyan gondoltad, hogy elmegyek Dávid bulijára???
-Először tudom. Másodszor tudom. Harmadszor úgy, hogy annak van bulija akibe TE szerelmes vagy. Most mért ne mennél el?
-Nah jólvan, igazad van xD Akkor segítesz ruhát keresni?
-Aha, de utána meg te fogsz nekem :P
-Naaah, tetszik valaki?? xD - én mindig így fogom fel a dolgot : )
-Neeem. Nah jó egy srác de mind1. Akkor segítesz? -kérdezte
-Persze, hogy segítek. De elmondod a nevét? o.O
-Köszi. Igen elmondom.. Leventének hívják. Most jóó?
-Az a Leventee? És igen, most jó :)
-Az a Levente ..
-Huu, az is cuki ;) -mondtam neki
-Nah, leszállhatsz róla! Ő AZ ENYIIIIIIIIIM! -mondta röhögve
-Jólvanna.. :DD Akkor gyere át segíteni. -mondtam
-Oké. Sieteek.
Míg Lea nem jött meg, addig kitettem a ruháimat, hogy könnyebb legyen választani. Pont kipakoltam az összeset amikor megjött Lea. Futottam le.
-Sziaa! Gyors voltál :)
-Sziaa! Tudoom :P
Felmentünk egyből a szobámba.
-Jesszuus. Mennyi ruhád van neked?
-Nyugii, csak ennyi :DD Inkább álljunk neki választani, mert sose végzünk.
-Hát, ez jó ötlet :D
Neki álltunk. Mutogattam a ruhákat előttem, de Lea mindegyikre ezt csinálta:
-Nyöööh.... -közbe tekerte a fejét.
Csak úgy dobálta össze vissza a ruháim, magába gondolva, hogy majd elpakolok. :)
-MEGVAAAAAAAAAAAAN! EZ GYÖNYÖRŰ :) Tetszik? -mutatta
-Ez gyönyörű. Honnan van nekem ilyenem?? -tettem fel magamnak a kérdést, de télleg, fogalmam se volt
A ruha így nézett ki:

Nekem nagyon tetszett. Úgy hagytuk a szobám ahogy volt és mentünk Leához választani ruhát. Ő nála meg én csináltam ezt:
-Nem, nem, nem, nem.. -mondogattam egymás után
És végre én is találtam neki egy szép ruhiit.
-Nah és ez? -kérdeztem - Tetszik?
-WÁOOOOW.. *-* Tetszik háát. Fel is próbálom.
Az ő ruhája pedig így nézett ki:

-Hogy áll rajtam? :$ -kérdezte Lea
-Csodálatosan *-*
-Köszii, köszii.. -mondta és megölelt
-Semmiség, te is segítettél ; )
Hazamentem, mert már 9 óra volt és nekem készülődnöm kellett. Megfürödtem meg ilyenek és 10-kor le is feküdtem. Kitettem a ruhámat a szék hátára. Reggel felkeltem reggel 7-kor, mert már nem tudtam aludni, annyira vártam a bulit.

2.rész: Anyuék is megtudják kibe vagyok szerelmes

-De hogya francba?? Érdekes nekem nem tetszik!!
-Mert te más milyen vaaagy :D
-Hát jólvan na xD De szerintem csak nekem nem tetszik :D
-Hát az nem bajj :D
Hülyéskedtünk és közbe veszekedtünk is, de nem úgy, hogy megharagudtunk egymásra. Annyira elmeredtünk a beszélgetésbe és a hintázásba, hogy nem is figyeltük mennyi idő.
-Te Lea! Bence hol van?
-Ott csúszdázik.
-Akkor jó. Mennyi az idő?
-Jesszus.. 6 óra lesz. Fél6-ra haza kellett volna érnem.
-Nekünk meg 5-re. Nah szia, majd hívlak, ha nem leszek szobafogságba.
-Szia.. Hidd el én abba leszek.
Elbúcsúztunk egymástól és én oda mentem megfogtam Bence kezét, aki nem akart ám hazamenni. De én rángadtam haza, mert ha még engedtem volna neki, hogy maradjon akkor csak magamat szivatom. Hazaértünk és persze ott állt anyu és apu már az ajtónál és mondogatták, hogy hogy képzelem, hogy ennyi ideig elvagyok és nem is szólok, meghogy 5-re kellett volna hazamennem. És felkellett mennem a szobába, de még nem voltam szobafogságba. Azt mondták, hogy még meggondolják. Gyorsan felhívtam Leát, de neki már kivolt kapcsolva. Úgy látszik ő nem úszta meg, lehet én se fogom. Lefeküdtem az ágyba és néztem a falat. Gondolkoztam, hogy milyen ciki lenne, ha elmondom Dávidnak, hogy mit érzek iránta, meg ilyenek és ő meg már mással jár, vagy más tetszik neki. Ilyenkor nem magamba beszéltem hanem kicsit hangosan. Ilyenkor nem gondoltam senkire. Amikor kinyitottam az ajtót, mert leakartam menni megkérdezni, hogy most mivan a szobafogsággal láttam, hogy Bence ott gugol az ajtómnál és hallgatózik.
-Bence ugye ezt nem mondod el senkinek?? -kérdeztem ijedten és idegesen, mert nem valami jó, hogy ez egészet tudja a testvérem és, hogy itt hallgatózott
-Te akarsz bennem bízni? Azt elfelejtheted -mondta nevetve és lefutott a lépcsőn
Kicsit ott álltam az ajtóba és hallodtam, hogy lent azt kiabálja Bence:
-ANYUUU, APUUU, SOPHIE SZERELMES!!!!
-Mii? -kérdezték egyszerre
Azt is hallodtam, hogy olyanokat beszélnek anyuék:
-Majd én beszélek vele -mondta anyu
-Bence, te meg menj fel a szobádba!!
-De.. -mondta volna Bence csak apu közbeszólt:
-Nincs semmi de! Nem szabad köpcizni!
Ennek kicsit örültem, mert megérdemelte ezek után. És anyu megjött hozzám. Bementünk a szobába és beszélgettünk:
-Nah szóval Sophie, mindent mondj el erről a fiúról. Hogy hívják? Veled egy osztályos? Hogy néz ki?
-Dávid Cox. Igen. Aranyos, helyes, cuki. Bekapcsolom a gépet megmutatom.
-Oké.
Bekapcsoltam és megmutattam neki. Sok képe volt fent facebookon.
-Télleg aranyos. Hozzád illik. De azt mondd meg nekem, hogy mért nem mondtad el nekünk?
-Bocsi anya, de a legjobb barátnőm is ma tudta meg.
-De most mért nem mondtad el?
-Nem tudom. Mert Bence egész nap ezzel piszkálna.
-Nyugi, majd Bence fejével mi beszélünk. De igérd meg, hogy mostantól az ilyeneket elmondod.
-Jó megigérem.
Felkellt anyu az ágyamról és kiment. Én kicsit nyugodtabb voltam, mert tudom, hogy a szüleim nem mondják el senkinek se. Bencét meg lerendezik anyuék. Szóval ez így jó volt. Odaültem a géphez és láttam, hogy fennt van Lea. Írtam neki:
-Hello. Te se vagy szobafogságba?
-Hello. Neem :D
-De akkor mért vagy kikapcsolva mobilodon?
-Jah, bocsi nem vettem észre. Bocsiii.
-Jó semmi, az a lényeg, hogy nem vagy szobafogságba.
-Hát jah. Nah és mizu veled?
-Hát sokminden.
-Naah.. Írj le mindent!!
-Amikor kicsit hangosan beszéltem magamnak Dávidról, hogy így szeretm, meg úgy akkor utánna leakartam menni és amikor kinyítottam az ajtót ott hallgatózott Bence az ajtó előtt. És ő a házba össze vissza kiabálta, hogy SOPHIE SZERELMES! Utánna anyu bejött hozzám megbeszéltük meg ilyenek. De végülis a végén jól jöttem ki, mert ők nem mondják el és Bence fejével beszélnek.
-Huuu.. És ez mind 1 óra alatt történt és akkor amikor nem voltam ott :@
-Jólvanna xD
Lea a leges legjobb barátnőm, azért mert amikor szomorú vagyok 5 perc alatt, sőt van olyan is amikor 2 perc alatt feldobja a kedvem. Nagyon-nagyon jó, hogy ilyen barátnőm van. Feljött sok-sok fiúbarátunk az osztályból. Velünk is beszélgettünk skypen. És azt mondták, hogy Dávidnál lesz egy buli. Mindenki megvam hívva. És ezt ő nekik kell elmondani mindenkinek. Ilyenkor nekem leállt a szivem.
-Fiúk, nyugi, mi biztos, hogy ott keszünk ugye Sophie? -kérdezte Lea
-Aham, persze -nyökögtem
-Okéé, köszi -mondták és le is léptek

1.rész: Lea megtudja a titkomat

Sziasztook! Ez a blog egy lányról fog szólni, aki fülig szerelmes egy fiúba, de nem meri elmondani. De a fiú más lányokkal barátkozik meg ilyenek. Hogy összefog-e jönni a lánynak, hogy elnyerje a szivét? Csak várjátok a részeket, olvassátok el és meg is tudjátok ;) Nah sok sikert :D Remélem tetszeni fog :)


-Sophie!! -kiabálta anya
-Igen anyu?
-Gyere ide azonnal és rakodj össze! -parancsolta anya
-Máris, csak még 1 percet várjál kérlek!! -mondtam
-Oké, 1 perced van! -mondta
Nem szeretek összepakolni.. Számomra nincs is kupii, na jó egy ici picit. Elmentem összerakodni és most télleg normálisra. Meg is dicsért anyu. Lementem játszani Felixel. Ő a kutyám :) Így néz ki:

Nagyon cuki szerintem *-* Mindig beleültetem az ölembe és úgy gépezek. Már nagyon unatkoztam és arra gondoltam, hogy felhívom a legjobb barátnőmet Leát.
-Szia. Tudunk valahol találkozni?
-Sziaa. Hát én ráérek. Hol gondoltad?
-Játszótér?
-Nekem jó :)
-Oké, akkor ott találkozunk 3-kor!
-Oké. Sziaa.
-Sziaa.
Ez volt a beszélgetésünk. Jó is lett volna, ha minden úgy megy ahogy gondoltam. De nem. Anyu mondta:
-Kicsim! Apáddal elmentünk vásárolni. Majd jövünk, addigra is vigyázz az öcsikédre!
-De anyaaa! Én 3-kor Leával találkozok!
-Sajnálom kicsim. Bekell vásárolni mert minden üres!
-Isteneeem... De vigyétek magatokkal!
-Elvinném, de szerinted elakar?
-BENCEE!! -ordítottam
-Mivan?
-Menj el anyáékkal vásárolni kérleek!
-NEM! -vágta rá
-Látod? Hova akartok menni Leával?
-Játszótérre!
-Hát akkor el lesz ott Bence, ne aggódj.
-Hát remélem is -mondtam durcizva
-Nah akkor sok sikert kicsim! -adott anyu egy puszit az arcomra, apa már dudált össze vissza, hogy jöjjön már, ezen nevettem
Bence az öcsém. Szeretem meg ilyenek, végülis a tesóm, de közbe vagyis MINDIG piszkál. Sose hagy békén.. Ezért nem szeretem. De ha én vissza szólok neki akkor már is beköp anyunak, hogy mit mondtam. Nah de hát mind1.
-Bence siess! Elfogunk késnii!! -kiabáltam neki
-Jólvan már Sophie! Sietek.
Nem azért jött későn, mert öltözött, hanem azért, mert játszott az új játékán. Kereken 3-ra oda is értünk a játszótérre.
-Szia Lea. Bocsi, hogy ennyit késtünk. Bence nem tudott elszakadni a játékától..
-Szia Sophie. Nem bajj, én is nemrég jöttem. De Bence mit keres itt?
-Ne is kérdezd.. Anyuék elmentek vásárolni és Bence gondolom DIREKT nem akart elmenni, hogy engem boszantson. -mondtam idegesen
-Jah hát mind1. Remélem el lesz.
-Hát én is nagyon-nagyon remélem.
Elbeszélgettünk a suliról, fiúkról, vagyis hát én nekem semmi kedvem nem volt róluk beszélni és itt meg is álltunk.
-Nah mi a bajj Sophie? Miért nem akarsz a fiúkról beszélgetni?
-Hát elmondom neked, de kérlek te ne mondd el senkinek se! Rendben?
-Rendben.
-Szóval hát hol is kezdjem. Nem rég megtetszett nekem egy fiú az osztályból. Próbálok vele kedveskedni meg ilyenek, de amikor a közelembe van megakadnak a szavak a számba és nem mondok semmit se. És azért is vagyok szomorú, mert lehet rajta látni, hogy totál átnéz rajtam. Más lányokkal barátkozik és hát, hogy mondjam, ez nekem elég szar.
-Nah és, hogy hívják?
-Dávid.
-Nanee.. Minden csaj ő belé van belezúgva, meg még te is? Csak én vagyok egyedül okos?
-Nem tehetek róla. Nekem ő tetszik :$