4.rész: A buli 1. része

Gondoltam fel hívom Leát. Ő is mindig felszokott hívni reggel, ha alszok, ha nem. Most akkor én is ;)
Kicsöng..kicsöng..kicsöng... és felvette Lea.
-Sziaa! Mizu? Ugye nem aludtál?
-Szia! Semmise. Dehogy, már 5kor fent voltam :D
-Akkor jó. : ) Én már nagyon várom a buliiiiiiit *-*
-És te mikor keltél? Éniiiiiis *-*
-7-kor.
Még beszélgettünk kicsit, kérdezgettünk egymástól. Kb 9 óráig beszélgettünk.
-Nah én most megyeek, mert felkelt Bence és anyuék nincsenek itthon :( :@
-Oké. Sziaa.
-Sziaa.
Én is lejöttem a szobámból szép lassan. Láttam már, hogy Bence ott ül a széken. Amikor leértem már abba a pillanatba belém is kötött:
-Nem tudnál gyorsabban jönni azon a lépcsőőn??? Éhes vagyok!
Szeretem a tesómat meg minden. De akkor viszont nagyon-nagyon utálom amikor belém köt és adja az utasításokat.
-Neked is jóreggelt! -mondtam nyugodtan - Képzeld nem tudok, mert nem sietek sehova. Csinálok neked kaját.
- ... Hát még szerencse... -mondta
Csináltam neki gyorsan müzlit és felmentem a szobámba. Megnézegettem még1-szer a ruhámat. Nagyon tetszett *-* Aztán lefeküdtem az ágyba még egy kicsit. De nem aludtam és nem is pihentem. Totál nem voltam fáradt. Felhúztam az órámat 10-re, hogy akkor átöltözök, de nem a bulis ruhámba, hanem egy ilyen iskolásba és elmentem az egyik osztálytársamhoz aki az én utcámba lakott. Neve: Noémi. 5 perc alatt oda is értem. Nem siettem. Anyuja nyitotta az ajtót és megkérdeztem, hogy otthon van-e. Otthon volt, csak éppen öltözött.
-Gyere be addig Sophie. Kérsz valamit? -kérdezte anyuja
-Köszönöm, nem kérek semmit.
Lejött utánna Noémi és felrángatott szó szerint a szobájába. Arra volt kíváncsi, hogy milyen a ruhája.
-De széép *-* -mondtam neki
-Kösziii :) -mondta
A ruhája pedig így nézett ki:

Elbeszélgettük az időt azzal, hogy mennyire várjuk a bulit, meg ilyesmik. 2 óra volt.
-Huu, bocsi Noémi, de nekem most mennem kell -mondtam
-Oké, semmi bajj -mondta
Hazamentem és anyuék már otthon voltak. Kicsit le voltam cseszve, hogy miért hagytam otthon egyedül Bencét, de nem lett semmi baja. Megettem az ebédemet. Gyorsan felmentem a szobámba, felvettem a ruhámat és mentem a fürdőbe megcsinálni a hajam meg ilyenek. Mire ezekkel készen voltam fél5 volt és leültem kicsit tv-ni. Kopogtak az ajtón, Lea volt az. Ő is már készen volt és kérdezte nem-e megyünk el előbb.
-Tőlem mehetünk -mondtam
-Okéés.
-Elmenteem! Majd 11 óra körül jövök! SZIASZTOK! -kiabáltam
Szépen lassan elgyalogoltunk Leával. Kicsit messze lakott tőlem,de  nem bajj. 16:50-re oda is értünk. Már sokan ott voltak. Dávid ott állt az ajtóba, hogy mindenkit üdvözöljön.
-Sziasztok! Örülök, hogy eljöttetek. Nagyon csinosak vagytok ;) Sophie neked a ruhád jobban tetszik :P
Ilyenkor azt hittem, hogy leáll a szívem, mert jó, mindenkinek mondta, hogy csinos vagy meg ilyenek, de az én ruhámat meg is dicsérte külön. Ennek örültem. Lea arrébb vitt, hogy mondani akar valamit mondani:
-Sophie! Lehet, hogy bejössz Dávidnaak!
-Jajj isteneem Lea. Mert megdicsérte a ruhámat?
-De Sophie. Csak a tiédet. Hallgatózom, hogy kinek mit mondd. De senkinek se ezt: .... a te ruhád jobban tetszik.
-Lehet, de jó lenne, ha szerelmes lenne belém *-*
Elkezdődött a buli, már a zene is sokkal hangosabb volt és már mindenki meg is érkezett. Mi Leával ott táncoltunk amikor egyszer valaki odajött mögém és megkérdezte:
-Akarsz velem táncolni?
Megfordultam és Dávid volt az. A szívem egyre gyorsabban dobogott. De gondoltam, hogyha nyökögök neki, akkor lehet soha többé nem fog elhívni táncolni.
-Persze :)
Elmentünk a DJ-hez és hallottam, hogy Dávid azt mondta:
-Egy lassú számot kérek!
Elvitt a buli közepére és beindult a lassú zene.