2.rész: Anyuék is megtudják kibe vagyok szerelmes

-De hogya francba?? Érdekes nekem nem tetszik!!
-Mert te más milyen vaaagy :D
-Hát jólvan na xD De szerintem csak nekem nem tetszik :D
-Hát az nem bajj :D
Hülyéskedtünk és közbe veszekedtünk is, de nem úgy, hogy megharagudtunk egymásra. Annyira elmeredtünk a beszélgetésbe és a hintázásba, hogy nem is figyeltük mennyi idő.
-Te Lea! Bence hol van?
-Ott csúszdázik.
-Akkor jó. Mennyi az idő?
-Jesszus.. 6 óra lesz. Fél6-ra haza kellett volna érnem.
-Nekünk meg 5-re. Nah szia, majd hívlak, ha nem leszek szobafogságba.
-Szia.. Hidd el én abba leszek.
Elbúcsúztunk egymástól és én oda mentem megfogtam Bence kezét, aki nem akart ám hazamenni. De én rángadtam haza, mert ha még engedtem volna neki, hogy maradjon akkor csak magamat szivatom. Hazaértünk és persze ott állt anyu és apu már az ajtónál és mondogatták, hogy hogy képzelem, hogy ennyi ideig elvagyok és nem is szólok, meghogy 5-re kellett volna hazamennem. És felkellett mennem a szobába, de még nem voltam szobafogságba. Azt mondták, hogy még meggondolják. Gyorsan felhívtam Leát, de neki már kivolt kapcsolva. Úgy látszik ő nem úszta meg, lehet én se fogom. Lefeküdtem az ágyba és néztem a falat. Gondolkoztam, hogy milyen ciki lenne, ha elmondom Dávidnak, hogy mit érzek iránta, meg ilyenek és ő meg már mással jár, vagy más tetszik neki. Ilyenkor nem magamba beszéltem hanem kicsit hangosan. Ilyenkor nem gondoltam senkire. Amikor kinyitottam az ajtót, mert leakartam menni megkérdezni, hogy most mivan a szobafogsággal láttam, hogy Bence ott gugol az ajtómnál és hallgatózik.
-Bence ugye ezt nem mondod el senkinek?? -kérdeztem ijedten és idegesen, mert nem valami jó, hogy ez egészet tudja a testvérem és, hogy itt hallgatózott
-Te akarsz bennem bízni? Azt elfelejtheted -mondta nevetve és lefutott a lépcsőn
Kicsit ott álltam az ajtóba és hallodtam, hogy lent azt kiabálja Bence:
-ANYUUU, APUUU, SOPHIE SZERELMES!!!!
-Mii? -kérdezték egyszerre
Azt is hallodtam, hogy olyanokat beszélnek anyuék:
-Majd én beszélek vele -mondta anyu
-Bence, te meg menj fel a szobádba!!
-De.. -mondta volna Bence csak apu közbeszólt:
-Nincs semmi de! Nem szabad köpcizni!
Ennek kicsit örültem, mert megérdemelte ezek után. És anyu megjött hozzám. Bementünk a szobába és beszélgettünk:
-Nah szóval Sophie, mindent mondj el erről a fiúról. Hogy hívják? Veled egy osztályos? Hogy néz ki?
-Dávid Cox. Igen. Aranyos, helyes, cuki. Bekapcsolom a gépet megmutatom.
-Oké.
Bekapcsoltam és megmutattam neki. Sok képe volt fent facebookon.
-Télleg aranyos. Hozzád illik. De azt mondd meg nekem, hogy mért nem mondtad el nekünk?
-Bocsi anya, de a legjobb barátnőm is ma tudta meg.
-De most mért nem mondtad el?
-Nem tudom. Mert Bence egész nap ezzel piszkálna.
-Nyugi, majd Bence fejével mi beszélünk. De igérd meg, hogy mostantól az ilyeneket elmondod.
-Jó megigérem.
Felkellt anyu az ágyamról és kiment. Én kicsit nyugodtabb voltam, mert tudom, hogy a szüleim nem mondják el senkinek se. Bencét meg lerendezik anyuék. Szóval ez így jó volt. Odaültem a géphez és láttam, hogy fennt van Lea. Írtam neki:
-Hello. Te se vagy szobafogságba?
-Hello. Neem :D
-De akkor mért vagy kikapcsolva mobilodon?
-Jah, bocsi nem vettem észre. Bocsiii.
-Jó semmi, az a lényeg, hogy nem vagy szobafogságba.
-Hát jah. Nah és mizu veled?
-Hát sokminden.
-Naah.. Írj le mindent!!
-Amikor kicsit hangosan beszéltem magamnak Dávidról, hogy így szeretm, meg úgy akkor utánna leakartam menni és amikor kinyítottam az ajtót ott hallgatózott Bence az ajtó előtt. És ő a házba össze vissza kiabálta, hogy SOPHIE SZERELMES! Utánna anyu bejött hozzám megbeszéltük meg ilyenek. De végülis a végén jól jöttem ki, mert ők nem mondják el és Bence fejével beszélnek.
-Huuu.. És ez mind 1 óra alatt történt és akkor amikor nem voltam ott :@
-Jólvanna xD
Lea a leges legjobb barátnőm, azért mert amikor szomorú vagyok 5 perc alatt, sőt van olyan is amikor 2 perc alatt feldobja a kedvem. Nagyon-nagyon jó, hogy ilyen barátnőm van. Feljött sok-sok fiúbarátunk az osztályból. Velünk is beszélgettünk skypen. És azt mondták, hogy Dávidnál lesz egy buli. Mindenki megvam hívva. És ezt ő nekik kell elmondani mindenkinek. Ilyenkor nekem leállt a szivem.
-Fiúk, nyugi, mi biztos, hogy ott keszünk ugye Sophie? -kérdezte Lea
-Aham, persze -nyökögtem
-Okéé, köszi -mondták és le is léptek